| 1823. | január 21-én született Madách Imre Alsósztregován, Nógrád megyében. Apja: Madách Imre, anyja: Majtényi Anna. |
| 1834. | Apjának halála. Madách Imre négy testvérével, Máriával, Annával, Károllyal és Pállal anyja gondjaira marad. |
| 1833-1837. | Madách Imre gimnáziumi tanulmányait otthon végzi, vizsgázni bejár a piaristák váci gimnáziumába. Öccsével, Pállal kis diáklapot szerkeszt Literaturai Kevercs címmel. |
| 1837. | ôsze Madách Imre két öccsével együtt Pestre kerül. Imre az egyetem ún. filozófiai tanfolyamára. Barátságot köt Lónyai Menyhérttel, beleszeret barátja húgába, Etelkába. Verseket ír. Baráti körével szerkesztik a Mixtura címû diáklapot. |
| 1839-1840. | Jogi tanulmányokat folytat a pesti egyetemen. |
| 1839. | Három verse jelenik meg a Honmûvészben (Az anya gyermek sírján, Templomban, Szemei). Ekkor írja elsô drámáját, a Commodust. |
| 1840. | Lantvirágok címû lírai kötetének megjelenése. |
| 1840. | júniusában sikerült beszédet mond Virozsil Antal professzor ünneplésén. |
| 1840. | júliusában pöstyéni gyógyfürdôzése. Trencsén várának meglátogatása. |
| 1840. | ôszétôl Sztregován folytatja jogi tanulmányait. |
| 1840-1841. | Betegsége miatt Alsósztregován, magánúton folytatja és fejezi be jogi tanulmányait. A Nápolyi Endre címû dráma megírása. |
| 1841-1842. | A Csák végnapjai címû dráma megírása. |
| 1841. | tavaszán gyógyfürdôzés Trencsénteplicen. Megismerkedése Dacsó Lujzával. |
| 1841 | október-novemberében leteszi a jogi vizsgáit a pesti egyetemen. |
| 1841. | decemberétôl 1842 márciusáig patvaria Sréter János alispán mellett Nógrád vármegye székvárosában, Balassagyarmaton, majd halála után (1842. március) annak hivatali utóda, Fráter Pál oldalán. |
| 1842. | márciusában elküldi elsô, még nem közölt nógrádi tudósításait Kossuth Pesti Hírlap-jának. |
| 1842. | november 16. Madách elküldi Mûvészeti értekezését a Kisfaludi Társaság pályázatára. Nem nyer díjat. |
| 1842. | novemberében Madách leteszi az ügyvédi vizsgát. Valószínûleg ezen az ôszön ismerkedik meg Szontágh Pállal. |
| 1842-1843. | A Férfi és nô címû dráma megírása. |
| 1843. | január 9-én a Nógrád megyei ügyvédek sorába iktatják. |
| 1843. | március 19. A Csák végnapjai és a Férfi és nô az akadémiai drámapályázaton. A Csák végnapjai dicséretet kap. |
| 1843. | tavaszán Dacsó Lujza meghal tüdôbajban. A Fagyvirágok címû lírai ciklus. |
| 1843. | augusztus 22. Egészségi állapota miatt Madáchnak le kell mondani a megyei aljegyzôségrôl. Nógrád megye táblabírói címmel tünteti ki. |
| 1843. | nyarán Pozsonyba megy az országgyûlésre, a budai Császár fürdôben gyógyíttatja magát, majd Privigyére megy a csodadoktorhoz. |
| 1843-1844. | Lírai versek, novellák, 1843. ôszétôl 1844. elejéig a Csak tréfa címû dráma megírása. |
| 1844. | február végén, a losonci bálon megismerkedik Fráter Erzsébettel. |
| 1844. | A Vadrózsák címû szerelmi versciklus Fáter Erzsébethez. |
| 1844-1845. | A Timon-cikkek a Pesti Hírlapban |
| 1845. | februárjában Madách Imre és Fráter Erzsébet eljegyzése a Bihar megyei Cséhteleken. |
| 1846. | július 16. Madách Imrét fôbiztosnak választják meg Nógrád megyében. |
| 1845. | július 20. Házasságkötésük a Nógrád megyei Csécsén. |
| 1848. | január 1. Megszületik Aladár nevû fia. |
| 1848. | július 21. Nógrádban felállítják a nemzetôrséget, hogy a délvidéki harctérre irányítsák. Madách Imre betegsége ellenére jelentkezik. |
| 1848. | augusztus. A magyar kormány megbízásából Szontágh Pál a frankfurti gyûlésen. |
| 1849. | elején Madách Pál a debreceni forradalmi kormány szolgálatába áll, a harcban is részt vesz, majd futárszolgálatot végez. Madách Károly is Debrecenbe megy. |
| 1849. | tavaszán Repeczky Ferenc lesz a forradalmi magyar kormány biztosa Nógrádban. Madách Imre tovább tevékenykedik mint fôbiztos a honvédsereg ellátásában. |
| 1849. | ôszén Madách Máriát és második férjét, Balogh Károlyt meggyilkolják. Madách Pál a hadi szolgálatban szerzett betegségébe belehal. |
| 1851. | Megszületik Madách második gyermeke, Jolán. |
| 1852. | augusztusában Madách Imrét Kossuth tikárának, Rákóczy Jánosnak a rejtegetése miatt a császári hatóság letartóztatja. A pozsonyi vízikaszárnyában raboskodik négy hónapon át. |
| 1853. | elején átszállítják a pesti Újépületbe. |
| 1853. | áprilisában megszületik második leánya, Ára. |
| 1853. | augusztus 20. Visszatér családjához Csesztvére. |
| 1853. | végén családjával átköltözik Sztregovára. A csesztvei birtokot öccse, Madách Károly veszi át. |
| 1854. | július 25. Madách Imre és Fáter Erzsébet közös megegyezéssel aláírják a válási okiratot Ecsegen. |
| 1855. | január 1-tôl április 27-ig Madách átdolgozza Mária királynô címû drámáját. |
| 1855 | augusztusában beküldi a Mária királynôt a Tomori Anasztáz-féle pályázatra, de nem nyer. |
| 1857. | február 7. Szontághhoz írott levelének végére odaírja azt a megjegyzést,amely Az ember tragédiájának eszmecsírája. |
| 1859. | elején A civilizátor címû vígjáték megírása |
| 1860. | június 9. Madách elkezdi írni a Mózes címû drámát. |
| 1860. | január 7. Nógrád megye forrongó hangulatú gyûlése. Madách aktív szerepet vállal a meginduló megyei életben. |
| 1861. | március 12. Nógrád megye határozott tiltakozása a birodalmi gyûlés Magyarország felé rendelése ellen. Madách aktív szerepe a határozatban. Ugyanezen a napon Madách közzéteszi Politikai hitvallomását. |
| 1861. | március 23. Madách Imrét a balassagyarmati kerület országgyûlési képviselôjévé választja. |
| 1861. | április 2. Az országgyûlés megnyitása Pesten. |
| 1861. | május 28. Madách nagy hatású beszéde az országgyûlésen a határozat mellett. |
| 1861. | augusztus 12. és szeptember 28. között Madách átdolgozza a Csák végnapjait. |
| 1861. | augusztus 21. A császár feloszlatja az országgyûlést. |
| 1861. | szeptember 12. Arany János elismerô levele Az ember tragédiájáról. |
| 1861. | október 31. Arany bemutatja a Tragédiát a Kisfaludy Társaságban. |
| 1861. | november 16. Madách befejezi a Mózes címû drámát. |
| 1861. | decemberében Madách felküldi a Mózest a Karácsonyi-féle jutalomra. Nem nyeri el a díjat. |
| 1862. | január 12. Az ember tragédiájának elsô kiadása - 1861-es dátummal - elhagyja a sajtót. |
| 1862. | január 16. A Kisfaludy Társaság Madáchot tagjai sorába választja. |
| 1862. | április 2. Madách székfoglaló elôadása a Kisfaludy társaságban Az aesthetika és a társadalom viszonyos befolyása címmel. Arany János bevezetô értékelése Az ember tragédiájáról. |
| 1862. | augusztusában Arany János látogatása Madáchnál Csesztvén és Sztregován. |
| 1862. | augusztus-szeptemberében Erdélyi János bírálata Az ember tragédiájáról a Magyarországban. |
| 1862. | szeptember 13. Madách válaszlevele Erdélyi bírálatára. |
| 1863. | január 13. Madách Imrét az Akadémia tagjai sorába választja. |
| 1863-1864. | Madách több lírai versének megjelenése a Gyulai szerkesztette Részvét könyvében és Arany folyóiratában, a Koszorúban. Ugyanott a Kolozsiak címû novellája. |
| 1864. | január 2. Madách megkezdi a Tündérálom címû drámai költeményének írását, melynek elsô jelenete meg is jelenik a Koszorúban. A mû töredék maradt. |
| 1864. | április 18. Madách székfoglaló értekezése az Akadémián A nôrôl, különösen esztétikai szempontból címmel. Betegsége miatt Bérczy Károly olvassa fel. |
| 1864. | október 5. Madách Imre Sztregován meghal. |
| 1883. | szeptember 21. Az ember tragédiája elsô színpadi elôadása a Nemzeti Színházban, Paulay Ede rendezésében. |
| 1888. | A Mózes címû dráma elsô színpadi elôadása a kolozsvári Nemzeti Színházban. E. Kovács Gyula rendezésében. |
|
| Bibliográfia |
Madách mûveibôl |
Levelezések |
A csesztvei kúria |
|