Bibliográfia Mûveibôl Levelezései Csesztve
Megemlékezések Palócföld Honlap Nógrád megye

Így élt Madách...


1823. január 21-én született Madách Imre Alsósztregován, Nógrád megyében. Apja: Madách Imre, anyja: Majtényi Anna.
1834. Apjának halála. Madách Imre négy testvérével, Máriával, Annával, Károllyal és Pállal anyja gondjaira marad.
1833-1837. Madách Imre gimnáziumi tanulmányait otthon végzi, vizsgázni bejár a piaristák váci gimnáziumába. Öccsével, Pállal kis diáklapot szerkeszt Literaturai Kevercs címmel.
1837. ôsze Madách Imre két öccsével együtt Pestre kerül. Imre az egyetem ún. filozófiai tanfolyamára. Barátságot köt Lónyai Menyhérttel, beleszeret barátja húgába, Etelkába. Verseket ír. Baráti körével szerkesztik a Mixtura címû diáklapot.
1839-1840. Jogi tanulmányokat folytat a pesti egyetemen.
1839. Három verse jelenik meg a Honmûvészben (Az anya gyermek sírján, Templomban, Szemei). Ekkor írja elsô drámáját, a Commodust.
1840. Lantvirágok címû lírai kötetének megjelenése.
1840. júniusában sikerült beszédet mond Virozsil Antal professzor ünneplésén.
1840. júliusában pöstyéni gyógyfürdôzése. Trencsén várának meglátogatása.
1840. ôszétôl Sztregován folytatja jogi tanulmányait.
1840-1841. Betegsége miatt Alsósztregován, magánúton folytatja és fejezi be jogi tanulmányait. A Nápolyi Endre címû dráma megírása.
1841-1842. A Csák végnapjai címû dráma megírása.
1841. tavaszán gyógyfürdôzés Trencsénteplicen. Megismerkedése Dacsó Lujzával.
1841 október-novemberében leteszi a jogi vizsgáit a pesti egyetemen.
1841. decemberétôl 1842 márciusáig patvaria Sréter János alispán mellett Nógrád vármegye székvárosában, Balassagyarmaton, majd halála után (1842. március) annak hivatali utóda, Fráter Pál oldalán.
1842. márciusában elküldi elsô, még nem közölt nógrádi tudósításait Kossuth Pesti Hírlap-jának.
1842. november 16. Madách elküldi Mûvészeti értekezését a Kisfaludi Társaság pályázatára. Nem nyer díjat.
1842. novemberében Madách leteszi az ügyvédi vizsgát. Valószínûleg ezen az ôszön ismerkedik meg Szontágh Pállal.
1842-1843. A Férfi és nô címû dráma megírása.
1843. január 9-én a Nógrád megyei ügyvédek sorába iktatják.
1843. március 19. A Csák végnapjai és a Férfi és nô az akadémiai drámapályázaton. A Csák végnapjai dicséretet kap.
1843. tavaszán Dacsó Lujza meghal tüdôbajban. A Fagyvirágok címû lírai ciklus.
1843. augusztus 22. Egészségi állapota miatt Madáchnak le kell mondani a megyei aljegyzôségrôl. Nógrád megye táblabírói címmel tünteti ki.
1843. nyarán Pozsonyba megy az országgyûlésre, a budai Császár fürdôben gyógyíttatja magát, majd Privigyére megy a csodadoktorhoz.
1843-1844. Lírai versek, novellák, 1843. ôszétôl 1844. elejéig a Csak tréfa címû dráma megírása.
1844. február végén, a losonci bálon megismerkedik Fráter Erzsébettel.
1844. A Vadrózsák címû szerelmi versciklus Fáter Erzsébethez.
1844-1845. A Timon-cikkek a Pesti Hírlapban
1845. februárjában Madách Imre és Fráter Erzsébet eljegyzése a Bihar megyei Cséhteleken.
1846. július 16. Madách Imrét fôbiztosnak választják meg Nógrád megyében.
1845. július 20. Házasságkötésük a Nógrád megyei Csécsén.
1848. január 1. Megszületik Aladár nevû fia.
1848. július 21. Nógrádban felállítják a nemzetôrséget, hogy a délvidéki harctérre irányítsák. Madách Imre betegsége ellenére jelentkezik.
1848. augusztus. A magyar kormány megbízásából Szontágh Pál a frankfurti gyûlésen.
1849. elején Madách Pál a debreceni forradalmi kormány szolgálatába áll, a harcban is részt vesz, majd futárszolgálatot végez. Madách Károly is Debrecenbe megy.
1849. tavaszán Repeczky Ferenc lesz a forradalmi magyar kormány biztosa Nógrádban. Madách Imre tovább tevékenykedik mint fôbiztos a honvédsereg ellátásában.
1849. ôszén Madách Máriát és második férjét, Balogh Károlyt meggyilkolják. Madách Pál a hadi szolgálatban szerzett betegségébe belehal.
1851. Megszületik Madách második gyermeke, Jolán.
1852. augusztusában Madách Imrét Kossuth tikárának, Rákóczy Jánosnak a rejtegetése miatt a császári hatóság letartóztatja. A pozsonyi vízikaszárnyában raboskodik négy hónapon át.
1853. elején átszállítják a pesti Újépületbe.
1853. áprilisában megszületik második leánya, Ára.
1853. augusztus 20. Visszatér családjához Csesztvére.
1853. végén családjával átköltözik Sztregovára. A csesztvei birtokot öccse, Madách Károly veszi át.
1854. július 25. Madách Imre és Fáter Erzsébet közös megegyezéssel aláírják a válási okiratot Ecsegen.
1855. január 1-tôl április 27-ig Madách átdolgozza Mária királynô címû drámáját.
1855 augusztusában beküldi a Mária királynôt a Tomori Anasztáz-féle pályázatra, de nem nyer.
1857. február 7. Szontághhoz írott levelének végére odaírja azt a megjegyzést,amely Az ember tragédiájának eszmecsírája.
1859. elején A civilizátor címû vígjáték megírása
1860. június 9. Madách elkezdi írni a Mózes címû drámát.
1860. január 7. Nógrád megye forrongó hangulatú gyûlése. Madách aktív szerepet vállal a meginduló megyei életben.
1861. március 12. Nógrád megye határozott tiltakozása a birodalmi gyûlés Magyarország felé rendelése ellen. Madách aktív szerepe a határozatban. Ugyanezen a napon Madách közzéteszi Politikai hitvallomását.
1861. március 23. Madách Imrét a balassagyarmati kerület országgyûlési képviselôjévé választja.
1861. április 2. Az országgyûlés megnyitása Pesten.
1861. május 28. Madách nagy hatású beszéde az országgyûlésen a határozat mellett.
1861. augusztus 12. és szeptember 28. között Madách átdolgozza a Csák végnapjait.
1861. augusztus 21. A császár feloszlatja az országgyûlést.
1861. szeptember 12. Arany János elismerô levele Az ember tragédiájáról.
1861. október 31. Arany bemutatja a Tragédiát a Kisfaludy Társaságban.
1861. november 16. Madách befejezi a Mózes címû drámát.
1861. decemberében Madách felküldi a Mózest a Karácsonyi-féle jutalomra. Nem nyeri el a díjat.
1862. január 12. Az ember tragédiájának elsô kiadása - 1861-es dátummal - elhagyja a sajtót.
1862. január 16. A Kisfaludy Társaság Madáchot tagjai sorába választja.
1862. április 2. Madách székfoglaló elôadása a Kisfaludy társaságban Az aesthetika és a társadalom viszonyos befolyása címmel. Arany János bevezetô értékelése Az ember tragédiájáról.
1862. augusztusában Arany János látogatása Madáchnál Csesztvén és Sztregován.
1862. augusztus-szeptemberében Erdélyi János bírálata Az ember tragédiájáról a Magyarországban.
1862. szeptember 13. Madách válaszlevele Erdélyi bírálatára.
1863. január 13. Madách Imrét az Akadémia tagjai sorába választja.
1863-1864. Madách több lírai versének megjelenése a Gyulai szerkesztette Részvét könyvében és Arany folyóiratában, a Koszorúban. Ugyanott a Kolozsiak címû novellája.
1864. január 2. Madách megkezdi a Tündérálom címû drámai költeményének írását, melynek elsô jelenete meg is jelenik a Koszorúban. A mû töredék maradt.
1864. április 18. Madách székfoglaló értekezése az Akadémián A nôrôl, különösen esztétikai szempontból címmel. Betegsége miatt Bérczy Károly olvassa fel.
1864. október 5. Madách Imre Sztregován meghal.
1883. szeptember 21. Az ember tragédiája elsô színpadi elôadása a Nemzeti Színházban, Paulay Ede rendezésében.
1888. A Mózes címû dráma elsô színpadi elôadása a kolozsvári Nemzeti Színházban. E. Kovács Gyula rendezésében.

| Bibliográfia | Madách mûveibôl | Levelezések | A csesztvei kúria |
| Megemlékezések | Palócföld |
| Honlap | Nógrád megye honlapja |