Vahot Imre
(Gyöngyös 1820-1879 Budapest)

Vahot Imre Szerkesztô, író. Elsô írásai a múlt század harmincas éveiben jelentek meg. Kossuth Pesti Hírlapjában az újdonsági és a mûvészeti rovatot vezette. 1844-ben a Pesti Divatlap szerkesztôje lett. Maga mellé gyûjtötte a fiatal írókat, késôbb azonban gátolni igyekezett kibontakozásukat. A szabadságharc idején mérsékelt politikai nézeteket vallott, mégi bebörtönözték. Az önkényuralom alatt felégett Losonc javára kiadta a Losonczi Phônix 3. kötetét.
Csípôs nyelvû útiképei az Életképek számaiban jelentek meg.

Úti élmények és csalánok
(Váctól Balassagyarmatig. Részlet)

Balassa-Gyarmat nem egyéb, mint gyarmat, hol szükségbôl megtelepedni lehet ugyan, de szenvedélybôl lakni, hosszasabban tartózkodni, én legalább nem szeretnék. Valódi mezei tanya, se falu, se város; - tele piszokkal, minden legkisebb nyoma nélkül a valódi civilizációnak. Hanem azért a tekintetes karok és rendek gyûléshelyéül - megjárja. Miért ne? hisz azelôtt mezôkön, legelôkön tartották ôseink az országgyûlést. De azért még sem hiszem, hogy olyan mûvelt szellemû közösség, mint a nógrádmegyei, szívesen, jó kedvvel gyûlne egybe ily ronda nagy faluban, mint ez a Balassa-Gyarmat. azonban mitévôk legyenek? Losonc nem középpont, s Balassagyarmat mégis különb hely Szügynél, hol hajdan a megyeház pompázott. Székes városnak pedig csak kell lenni minden megyében; mert másképp hol ülne le a nemes megye, hol feküdnének le a megyei rabok, vagyis: hol volna a vágószék? - Centrumnak is kell lenni, még oly megyében is, hol a centarlizáció legkisebb visszhangra sem talált. Ez alatt azonban senki se értse Nógrádot, mert itt, kivált a fiatalok közt, elég centralista van.

Nógrád megye karai és rendjei jól érezték azon hiányt, miszerint Balassa-Gyarmaton csakugyan nem lehet kényelmesen lakni, és azért oly megyeházat építettek, hol minden tisztviselô külön lakással bír. E megyeháznak pompás, oszlopzatos tanácskozó terme van, hol sok nemes tûzû csatát vívtak már a hon érdekében, és hol azelôtt nemesi bálokat is tartottak - minden nemzeti szín nélkül. A megyeházhoz a rabok számára célszerû dolgozó ház is van csatolva, mely leginkább a derék, emberszeretô Kubinyi Ferencnek köszönheti lételét s jó karban állását. Itt tehát a rabok dolgoznak, és verettetnek is, mi egyáltalában nem ellenkezik az amerikai rendszerrel. -

A megyeház homlokzatára ez van írva: "Nógrád a közügyért" - És e jelszónak legtöbb közdologban híven megfelel Nógrád; de azért a magánérdek is nagy harcokat vívott már itt, - kivált tisztújítás és követválasztás alkalmával. Sôt, Nógrád volt a legelsô megye, mely keblében a korteskedés, a lélekvásárlás csörgô kígyóját táplálá, fölneveli. És ez az óriási kígyó, most is, midôn futólag átutaztam Balassa-Gyarmaton, kiüté mérges fejét a nógrádi nemesség sûrû tömege közül ...

Egyébiránt Balassa-Gyarmat derék város, már csak azért is, mert magyarok is laknak benne, mert két vendégfogadója van, mely neveztetik a földesurak neveirôl Balassa és Zichynek, és vagyon neki nônevelô-intézete is, hol a nógrádi kisasszonyok meglehetôsen eltanulják a német szót, s meglehetôsen elfejeltik az édes nemzeti nyelvet!

[ Tartalom ] - [ Kezdôlap ] - [ Nógrád megye ]