|
Balassa-Gyarmat
(Részlet a Nevezetes épületek címû fejezetbôl)
...Miután a vármegye 1790-ben a szomszéd Szügy helységben,
volt gyûlésezô kastélyát oda hagyá, B. Gyarmatot
tûzte ki gyûléseinek állandó helyéül, és a végre az általa
egykor... kaszárnyául épített, de már régtôl üresen állott
lakot választá. Idôvel ezen csupán két oldalépületbôl
álló helyiség szûkké válván,
ennek helyére 1834-ben építette a megye jelenleg is
fennálló
díszes és nagyszerû palotát,
mely egy roppant
nagy telken, három oldalról nyílt utcától kürölvéve, a
fôutcán, homlokzatával a pesti útnak átellenben fekszik.
A középület, mely felsô emeletében csupán a nagy
gyûléstermet foglalja magában, küljebb áll, és egy
sorban óriási hét ablakkal van ellátva; földszint hat
ablakot mutat, a középsô hetediknek a helyét a fôkapu
foglalja el, mely alatt két sorban huszonnégy négyszögletû oszlop
tartja a boltozatot, és mindkét oldalról tágas folyosót képez.
E középület homlokzatát díszíti fejér kôbôl ékesen kifaragva a vármegye
címere: Mátyás király fekete seregbeli vitéze vasban és sisakban,
jobbjában kivont karddal, a balban pedig földig bocsátva
pajzsát, mely az ország címerét mutatja.
A koronás címert elamonok gyanánt két oroszlán tartja.
Alább arany betûkkel: "NÓGRÁD A KÖZÜGYÉRT"-fölirat ragyog.
- A középületbôl mind két oldalról smind még a mellékutcába
is arányosan behajlik.
E melléképületek hosszúságára nézve tájékozásul elég legyen
megemlítenem, hogy a fôutcára nézô oldalon egy-egy sorban
tizenegy ablakot mutat, a mellékutcába is arányosan behajlik.
E melléképületek hosszúságára nézve tájékozásul elég
legyen megemlítenem, hogy a fôutcára nézô oldalon egy-egy
sorban tizenegy ablakot mutat, a mellékutcába nyuló szárnyak
egyike pedig külön-külön tizenhetet...
A középület az emeletben, mint említve volt,
csupán a nagy gyûléstermet képezi. Alatta a fôkapu alól
két oldalról kôlépcsôk vezetnek a nagy teremhez, mely
szélességére nézve tán páratlan az országban, és
egyéb tekintetben is kiállja a versenyt bármely megyei
teremmel...
(Balassagyarmat, Új Magyar Múzeum, 1858. VIII. évf. )
|