Balassagyarmat a magyar történelemben és irodalomban kezdettôl fogva jelentôs szerepet játszott.
Az Ipoly völgyében, a hegyvidék és rónaság találkozásánál fekvô város és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt. A Gyarmat név pedig a honfoglaló törzsek egyikét idézi. A XIII. században még possessio-nak, birtoknak, késôbb meg villa-nak, majorságnak, pusztának nevezett Gyarmat - talán éppen földrajzi helyzetének köszönhetôen - gyorsan fejlôdött. Egy 1437-ben kelt okiratban már oppidum-ként, mezôvárosként szerepel, ami arra enged következtetni, hogy a nemrég még a honti várhoz tartozó birtok ki tudta használni az Anjouk városfejlesztô gazdaságpolitikáját. A Balassák ôsei alá tartozó mezôváros-Gyarmat tehát iparos-kereskedô településnek indult, csakúgy, mint Kôszeg, Miskolc vagy Sárospatak. A paraszti árutermelés és a pénzgazdálkodás kibontakozásán létrejött felvirágzás Balassagyarmat fejlôdésének elsô jelentôs állomása.