Gyôry Dezsô
(Rimaszombat 1900 -)

Gyôri Dezsô Költô, újságíró, regényíró, a két háború között a szlovenszkói magyarság egyik szellemi vezetôje. 1949 óta Budapesten él. Viharvirág és Sorsvirág címû történelmi regényeiben az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz s az azt követô önkényuralomhoz nyúl vissza.

1849. március 24-én Beniczky Lajos alezredes Losoncnál megveri Almásy osztrák ezredes seregét. A megfutamított ellenség Balassagyarmaton át Vác felé menekül. Windischgrätz azt hiszi, hogy a magyar sereg Komárom felszabadítását tervezi. Visszavonul, s Ramberg és Csórics tábornokok hadait Vác és Balassagyarmat között összepontosítja. Az alábbi részlet ezekre a nehéz napokra utal.


Viharvirág
(Részletek az Egy jól sikerült tréfa címû fejezetbôl)

Az osztrák is rosszul kalkulált. Almásynak Beniczkyék kiporolták a nadrágját Losoncon. Hatezer fônyi Görgey-dandárt jelentett? A begyulladt Ramberg már tízezres sereg ellen kért segítséget Nógrádból.
Windischgrätz megrettent, s Gödöllô mellôl Csórics generális tízezer emberébôl nyolcezret Vác és Gyarmat közé vetett a balszárnyra. Így Gödöllô és Vác közt meggyérült az osztrák. Mikor ezt Schlick, aki Gödöllôn táborozott, megtudta, azt kérte, hogy támogatására Jellasicsot vonják hátra Ceglédtôl...
A losonci kaland így húzta gödöllô és Vác közé az osztrák fôsereget a Duna-Tisza közelébôl és a Tisza-vonalról.
Róburg és a kereskedôk Hatvanban csak megerôsítették a téves osztrák feltevést, mert beugratta ôket Marci.
Gödöllôn már azt is kisütötték, hogy Guyon is Gömörben van tizenötezer emberrel.
- A magyar fôsereg tehát ezek szerint északról készül bekerítô mozdulatokra - okoskodta ki a császári táborkar.
A megzavarodott Windischgrätz tanácskozást hívott össze. Schlick, Csórics és Ramberg azt ajánlották a hercegnek, hogy ôk elállják az utat a Vác-Gyarmat-Zólyom-vonalon harmincezer emberükkel. De erre meg Windischgrätz ijedt meg. Ez a seregének a nagyobbik fele. Mi lesz, ha mégis az Alföld felôl támadnak a magyarok, és nem Balassagyarmat felôl?...
A császár eképpen Olmützbe hívta a herceget, adjon tanácsot, kibéküljön-e Kossuthtal, vagy kérje a cár segítségét?
De Windischgrätznek úgy fôtt a feje, hogy még a császár hívására sem mozdult ki Budáról. Neki most félszázezer ember és kétszázhuszonöt ágyut kell jó pozícióba helyezni Pest-Buda védelmére. Letiltott minden nagy harcot...
A ténylegesen intézkedô vezér pedig, Klapka, aki a falusiaktól Windischgrätz minden mozdulatáról értesült, nagy katonai manôverre szánta rá magát: a megerôsített Hatvan-Vác-Balassagyarmat-vonal arcbatámadása helyett inkább délnek kanyarodott, az üresen hagyott Alföldre...

[ Tartalom ] - [ Kezdôlap ] - [ Nógrád megye ]