Gyöngyössy László
(Ungvár 1861-1925 Budapest)

Író, irodalomtörténész. Több regényt írt, neve azonban irodalomtörténeti munkáival vált híressé. Monográfiája 1911-ben látott napvilágot. Könyvének több részlete bizonyítja, hogy közvetlen és alapos ismereti voltak a Mikszáth-korabeli Balassagyarmatról, s szépírói igénnyel rajzolta meg a város akkori életét.

Mikszáth Kálmán
(Részlet A VÁRMEGYÉNÉL címû fejezetbôl)

Balassa-Gyarmat csinos, élénk város. Különösen zajos tarka élete volt akkorában. A megyei és társadalmi élet tarkasága az éles megfigyelô tehetséggel megáldott Mikszáthra óriási hatást gyakorolt. E hatás döntô volt írói pályájára.

Kezdetben nem tett egyebet, mint lefotografírozta azokat az alakokat, amelyekkel mindennep érintkezett. Elsô kötetének minden lapján élô alakokra bukkan az olvasó. Stofi, Sramkó fiskáriusok, Mády Károly, Harcsa Ezekiel mind élô alakok, esküdt társai is mindnyájan belekerültek novelláiba.

Éppen ezért szükséges, hogy egy tekintetet vessünk a környezetre, amelyben Mikszáth forgott.

A kép vidám lesz, a szereplô emberek könnyelmûek, sok bennük a humor és a szeretetreméltóság... Gyarmat kedélyes város, sok bora terem s az ipolyparti pincék vasárnaponkint tele vannak jókedvû mulatókkal. A gazda szívesen fogadja vendégeit s hívogatja be még azt is, aki csak úgy történetesen arra vetôdik. Maga a város csak része az, a köznép azonban tótul beszél.

A "kis megyeháza", ahol annak idejében a fôszolgabíró Mauks Mátyás trónolt az igazság székében, tágas udvarú, ódonszerû épület.

Mindjárt maga a principális, Mikszáth jövendô apósa, portrézni való alak. Valóságos nagyúr a javából. Délceg, daliás termetû, nagy beszédes szemû, és hozzá uras, méltóságos modorú. Emlékezô tehetsége bámulatos volt. Egyszer húsz aktát, amelyek elkallódtak valahol, csak úgy emlékezetbôl diktálta le esküdteinek.

[ Tartalom ] - [ Kezdôlap ] - [ Nógrád megye ]