Az egyik legnagyobb magyar költô. Miután az
önkényuralom vége felé újjászervezôdô Akadémia tagai közé választja, Pestre költözik.
A Kisfaludy Társaság igazgatója lesz, majd 1865-ben elvállalja
az Akadémia titkári állását. Az idôrabló
bürokratikus munkától csak 1877-ben a nyugdíjazásával sikerül
megszabadulnia. A Balassagyarmatról szóló két sort 1878-ban írta.
Egy akadémikus emlékezett rá, hogy mikor
Greguss Ágost képviselôjelöltként Szontágh Pállal szemben megbukott,
Arany akkor rögtözönte ezt a kis kádenciát.
Arany Madách Imre révén is tudhatta, hogy Szontágh milyen nagy népszerûségnek örvend Nógrádban. Egyébként 1862 augusztusában, a szliácsi fürdôre menet, Balassagyarmaton is átutazott.
Akadémiai papírszeletek II.
Nem kell nekünk Greguss, csak Szontágh.
(Összes Mûvei, 1953.)
|