Hó hullott ajkadról

        Hó hullott ajkadról
        felgyújtottam
        ujjaid gyertyáit
        talán könyörületbôl
        hogy melegítsenek
        mérges voltál
        körmödbe akadtak a csillagok
        én zavarban voltam
        és a hazámról duruzsoltam
        valami filléres közhelyet
        megcsókoltam a földet
        agyagot vettem kezembe
        s ez a forgó
        nagy fazekaskorong
        megmintázta szívemet
        szemed lángja
        maradandóvá égette

        fénybôl készült láncokat
        akasztottam nyakadba
        te megráztad a sugarakat
        hogy nem igazán közeliek
        ezek az ékszerek