Ajtódra szögez

        Szélrózsát hoztam neked
        tán megérted ma repedt hangomat
        számban duzzadt nyelvemen kívül
        nincs hely semminek
        a hínár szemembe lóg
        hogy csak kezemmel érezzelek
        elfehéredik szorításomtól az asztal

        - már nem telik többre
        mint megszegni a Napot
        s a kiömlô fény ajtódra szögez