Néhány évig még
kavicsok csörögnek
szánkban
Igen ha megfordítja a szél a zászlót már
más országnak lengedez és a koronás címer
fejjel lefelé vitára serkent tudjátok a ferde
kereszt így egyészen mást jelent fésût
gereblyét zuhanó madarat egyebet jelképesen
fejünkbe szökik a vér aztán marad minden
a régiben unjuk magunkat a ravatalon még
szerencse hogy a szél lecsavarja a mécsesek
lángját sötét jön lesz idônk jól jön ide most
egy ismétlés lesz idônk elgondolkodni
a történeteken talán megfejthetjük miért
fogtak ki rajtunk a hósipkás forradalmárok
olyan egyszerûnek látszott minden a zászló
a koronás címer is nagy magyar tor készült
levágták bizony levágták az orgonákat ijesztô
a holdra terített fehér abrosz ám így is
úgy is pántlikás ünnep az ünnep ha
annak gondoljuk ami nocsak nocsak berekedt
a szónok a dáridó kezdetére most csend
mi hallgatag remeték leszünk leragasztott
szemmel célbalövünk ha kibírjuk maradunk
derék kokárdás ifjak valószínûleg
néhány évig még kavicsok csörögnek szánkban
mert mégis el kéne mondani nekik
ezt azt amazt