Fényképalbumot lapozgatván
        celofán csörög
        szikkadt lepkeszárnyak lebbennek

        Fényképalbumot lapozgatván
        celofán csörög
        szikkadt lepkeszárnyak lebbennek
        visszafelé az idôben
        s a sötétkamrában tusoló nôk bôrén
        örökre megmarad ujjaim nyoma

        sárgulnak már a fényképek
        mintha a merengô alakokat
        homokkal öntötték volna nyakon
        különösen fáj a letépett sarok
        és a szaporodó kereszteknél
        elidôzök napestig

        fényképalbumot lapozgatván
        mázsár súlyokat emelek
        majd becsukom a sötétbe
        szeretteim