Talán nem meglepő, hogy az üdülő tekintélyesnek mondható múlttal rendelkezik. Ezen az oldalon megpróbáltuk összegyűjteni a fontosabb évszámokat...


1884-1934. Gróf Pappenheim Siegfidné Károlyi Erzsébet tulajdona

1910. Vadászkastély épült alpesi stílusban

1934-44. Pázmány Péter Tudomány Egyetem tulajdonába került

1945-46. Budapesti Magyar Szabadságharcosok Szövetsége veszi át

1946-56. Budapesti Konzervgyár üdülője

1956-64. SZOT tulajdona

1962. Decemberében a központi fűtés korszerűsítése miatt leégett

1966. MH Erdészet tulajdona

1969. Decemberétől MN. 5. számú üdülő

Néhány szó Buják történetéről...

Lakott hely a honfoglalás idejétől. Az ősi vár alapjait a tatárjárás után rakták le, az oklevelek szerint 1303-ban már állt. 1386-ban Mária királynő a Garaiaknak adományozta. Ezt Zsigmond király megerősítette, de 1424-ben nejének, Borbálának adta. 1439-ben a Báthory család lett a földesura, 1528-ban Werbőczy István szerezte meg. A várat 1552-ben Ali budai pasa elfoglalta, de mindössze 28 fős őrség állomásozott itt. 1562-63-ban Szefernek, a hatvani szandzsák helyettes emírjének hűbérbirtoka volt. 1593-ban Báthory István országbíró foglalta vissza a töröktől, majd 1605-ben Bocskay István hadai szálltál meg. 1606-ban visszakerült császári kézre.

A falu a XVII. században a töröknek is adózott, 1633-34-ben a váci nahije községei között említették. A várat 1663-ban a törökök visszafoglalták és felrobbantották. 1745-ben Mária Terézia az Esterházyaknak adományozta. A falunak gótikus temploma volt, ami a török időkben elpusztult, az új 1759-ben épült. A közeli Hényelpuszta önálló település volt, 1391-ben említették először az oklevelek. A hódoltság alatt néptelenedett el. Buják népviseletét a XX. század elején Glatz Oszkár festőművész örökítette meg.

Aranykocsi a Vár kútjában

A háromrészre szakadt Magyarország végvári láncolatához tartozott a Bujákon levő vár is. A nép ajkán sok történet kering az akkori harcokról. Háromszáz év távlatából ezek az események színesedtek, gazdagodtak. Ilyen a Vár gazdaságáról szóló legenda is.

Fennmaradt az a történet, amely szerint a bujáki várban a török idők előtt mesés kincseket a Vár Palotarészén elfalazták. Azonban a Vár kapitánya nem érezte biztonságban az arnytárgyakat ezért azokat a törökök elől a 90 öl mélységű kútba rejtették elfalazva. A kincsek között volt Báthory Erzsébet aranykocsija, amelynek értékén több falut és várost is lehetett volna vásárolni. Az "Aranykocsi" tulajdonképpen egy aranyhintó, amely előtt 6 aranyló van befogva, arany szerszámokba.

A kincsek úgy kerültek Bujákra, hogy Báthory Erzsébet grófnő egyik Bácskában élő udvarlója küldte ajándékképpen. Az ajándékot szállító szekerek Szatmáry nevezetű kapitány vezetése mellett a Felvidéken élő Árva várában lakó grófnőhöz igyekeztek. Mivel ebben az időszakban a Vár is a grófnő birtokához tartozott, a kisérő kapitányt visszarendelték Bácskába, az ajándékokat Bujákon hagyták.

Báthory Erzsébet értesült a kincsekről, többször is tervbe vette, hogy Bujákra jön, azonban a hadihelyzet miatt ezt nem merte megkockáztatni. Ezért a kincsek itt maradtak.

A törökök közeledtével a kincseket a várkapitány tovább szállítani már nem tudta és ezek mai napig is a kút mélyén vannak.

Vissza a honlapra

Copyright © 1998, Buják - Minden jog fenntartva.